Kategória: Híreink

December 9-én (szombaton) tartotta meg évértékelő és évzáró rendezvényét Kocsordon a MAGOSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei gazdasszony tagozata. Az ünnepségen számot vetettek az elmúlt évről, valamint a megoldásra váró feladatok, jövő éves tervek és tervezett rendezvények is szóba kerültek. A rendkívül jó hangulatú rendezvényt megtisztelte jelenlétével Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára, valamint Rácz Imre, a MAGOSZ és a NAK vármegyei elnöke is.

Mikortól kell földművesnek minősülnie a végrendeleti örökösnek? A magyar öröklési jog szabályai alapján a hagyaték már az örökhagyó halálával átszáll, a hagyatéki eljárás pedig csak ezt az átszállást tanúsítja (magyarán nincs nyugvó hagyaték). A termőföldek végrendeleti öröklésénél – ahogy fentebb olvasható – a kormányhivatal is vizsgálja az örökös szerzőképességét (vagyis, hogy földművesnek minősül-e és nem lépi-e túl a 300 hektár). Az eddigi gyakorlat alapján a földműves státusznak az örökhagyó halála időpontjára visszamenőleg kellett fennállnia. Pont ez szolgáltatta egy jogvita alapját,

Az agrárium két vezető felsőoktatási intézménye, a Debreceni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szövetségi együttműködési megállapodást kötött egymással. Emellett kutatási és fejlesztési együttműködési megállapodást kötött egymással a Debreceni Egyetem a Széchenyi István Egyetemmel. Versenyképességünk alapja a tudás, ez a legnagyobb érték a 21. században – hangsúlyozta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a Debreceni Egyetem Agrárkabinetjének pénteki, a Parlamentben tartott kihelyezett ülésén, ahol a három hazai agrárképző egyetem és egy kutatóintézet kötött szövetségi és együttműködési megállapodásokat. Hozzátette: a

Országos elnökségi ülést tartott a MAGOSZ, melynek kiemelt vendége Dr. Nagy István agrárminiszter úr volt. Az uniós és hazai gabonapiaci helyzet átfogó elemzését követően az is elhangzott, hogy továbbra is fent kell tartani az ukrán importtal szembeni korlátozásokat. Kiemelt témák között szerepelt még például a földügyi szabályozás, a támogatások és az új kistermelői rendelet is

Az ukrán gabona letarolta az exportpiacainkat, de ez egy teljesen egyenlőtlen versenyhelyzet, hiszen Ukrajnában nálunk már évtizedek óta betiltott növényvédő-szereket is használhatnak. Nem is beszélve a GMO-s termesztésről. Ugyanúgy áramlik be az EU-ba az ellenőrizetlen ukrán húsáru, tojás, méz is stb. Ez a dömping nem csak az uniós termelőket teszi tönkre, hanem komoly egészségügyi kockázatot is hordoz a fogyasztókra nézve. Nem véletlen, hogy a német malomipar nem vásárol ukrán búzát. Egyetértünk Nagy István miniszter úrral, hogy sem közvetlenül, sem trükkökkel